2008. július 9., szerda

maestenemvidamhelyazelet

Már rég éreztem magam ilyen egyedül, mint ma este. Persze ha tudnád miért, nevetnél és én is magamon. Francba, úgy volt, hogy meg se kéne állnom ilyen miatt. Most hogy megy a szekér. Pontosabban indul. Na megígérem holnapra jobb lesz. Ez az este annyit se ért, hogy kihagytam miatta az edzést.
Kicsit lelassított a sárgamuskotály. Finom volt, de keserű is. Sajnos a Balaton-part különösen szép volt. Esetleg később írok hosszabban. Meg lehet, hogy egyáltalán nem is kéne.

Ez volt segítségemre hazafelé a buszon.

2 megjegyzés:

Dirk Gentry írta...

Ne aggódjál ezt is meg lehet szokni.

Dirk Gentry írta...

Tekerjed fel a hangerőt, és élvezzed ki az érzést. Mert egyszer ez is elmúlik, ilyenkor tudod hogy élsz, és érzel.